„Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető szombaton a képviselőcsoport nevében ugyancsak nyílt levélben kérte az államfőt, írja alá a földtörvényt.” – olvasható a hírösszefoglalóban. Értik, ugye? Mert ez így szokott történni normál esetben: elfogadnak egy törvényt, majd a kormánypárti frakció még gyorsan ír egy levelet is, hogy a köztársasági elnök írja azt ám alá. Páratlan. Immáron ott tartanak a fideszes szavazógépek, hogy tulajdonképpen elismerik: a törvénnyel semmi nincs rendben, rá kell hát erősíteni.
Mint az köztudott, pénteken Házszabályba ütköző módon elfogadták a Nagy Magyar Földrablás projektet, ismertebb nevén földtörvényt. A törvény ezer sebből vérzik, számos alkalommal szóltam már erről. A lényeg röviden, hogy ahelyett, hogy elmozdítaná azt a torz birtokstruktúrát, amelyben a termőföld kb. 90 %-át a gazdaságok egyötöde használja (KSH 2010), bebetonozza a földbérletekkel megkezdett fideszes klientúraépítés eredményét, azaz a kormányközeli új földesurak monopolhelyzetét. „Versenyképes üzemméretre” és „agrárközéposztályra” van szükség – szól a kormányzati mantra. Ha a Mészáros Lőrincekre gondolunk, úgy tény, jó úton halad a projekt. Az üzemméret már meghaladja Felcsút határát, a középosztályi szintet pedig már bőven elérte Felcsút ura.
Az előbbi fogalmak a magyar politikai zsargonban mindig is a nagybirtok fedőnevei voltak. Ha egy falu határában csak egy vagy két „agrárközéposztálybeli” család fér el, a többiek legfeljebb béresek vagy hobbikertészek lehetnek a lakóhelyükön. Csak egy példa: míg Magyarországon a 100 hektár fölötti birtokméret kategóriában egy birtok átlagos mérete 587 ha, addig ez a szám Franciaországban 166 hektár. Ha a francia sajtokra vagy marhaszeletekre gondolunk, nem nehéz kitalálni, melyik ország mezőgazdasága versenyképesebb és népszerűbb a bel- és külföldi fogyasztók körében. Pedig a mi agráradottságaink is kiválóak, csak el kéne indulnunk végre egy olyan úton, ahol ezeket fenntarthatóan ki is tudjuk használni!
Ehelyett most van egy szabálytalanul elfogadott földforgalmi törvényünk, ami legkevésbé a tájba illően gazdálkodni, tisztességesen megélni, generációkon átívelő foglalkoztatásban és tradícióban gondolkodó gazdáknak kedvez. Ugyanakkor ez rendben van nemcsak a komoly agrártudós hírében álló Rogán szerint, hanem a Fidesz kiszolgálójaként működő Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint is. Öröm nézni, ahogyan Orbán Viktor látványosan megegyezik a földtörvényről Györffy Balázs fideszes országgyűlési képviselővel, aki történetesen a 7,9 %-os részvétellel és majdnem ugyanennyi érvénytelen szavazattal megválasztott Agrárkamara elnöke is. Van itt nemzeti együttműködés, de van ám. Két fideszes megegyezik, törvény születik, elfogadják – mindegy hogy szabályellenes módon, minek is az a parlamentarizmus, csak zavarja a rablást. Aztán megy a levél a harmadik fideszesnek, hogy „ugye, nem gondolod, János hogy?”
Áder most dönthet: állampolgárok vagy az államot kisajátító kollégiumi szobatársak.
