Összevissza beszélnek a hazugsággyárban. Tegnap a Fidesz szakpolitikusa, Czunyiné dr Bertalan Judit – akiknek nem mond semmit a név, ne ijedjen meg, a képviselő asszony nem sok bátorságot mutatott kiállásával, amikor Fidesz-politikusok nőkre indították tenyerüket – tartott egy sajtótájékoztatót, hogy a családon belüli erőszak törvényt most mennyire komolyan gondolják és micsoda szigor lesz itt. Túl azon, hogy ebben a formában a törvény nem megoldás, egy pozitívum van a folyamatban: belátták, hogy egyes fideszes politikusok agressziójának megfékezésére valamilyen törvényt kell(ene) hozni: lex nőverő fideszesek.
Sajtótájékoztatója végén persze nem írta alá az ellenzéki, tárgyban született tiltakozó aláírásgyűjtő ívet, sőt azt tette hozzá, hogy a „maffiakötelékbe szorított” baloldal kapcsán kellene aláírást gyűjteni. Micsoda frappáns válasz egy fideszes szavazógéptől! Holott az ő aláírása is hiányzik arról a dokumentumról, amellyel Szabó Tímea képviselőtársam fogadta pár hete a fideszeseket. Többek között ugyanis a Fidesz sem hajlandó aláírni a Portik-Laborc ügy kapcsán a PM rendkívüli parlamenti ülésnapra vonatkozó kezdeményezését, amelynek keretében nyilvánosan, a parlament és a média színe előtt tisztázódnának a politika és az alvilág évtizedes összefonódásai. Kedves Czunyiné Bertalan Judit! Akkor ez így kettőből semmi.
A Fidesz női politikusai gyávák, fejükben csak egy dolog jár: a Párt. A Párt érdeke az első, a bántalmazott nők pedig a sor végén. A Fidesz női politikusai folyamatosan szabotálják nem csak a családon belüli erőszak törvényt, hanem attól is visszariadnak, hogy nyíltan állást foglaljanak azzal kapcsolatban, hogy ilyen embertelen tetteket elkövető embereknek nincs helyük a közéletben. Persze, értjük azt a finomkodó érvelést, hogy Selmeczi „vaníliás karika” Gabriella elutasítja az erőszakot ésatöbbi – ki figyel még arra, mit mond Selmeczi Gabriella (ki figyelt valaha?) –, csak a helyzet az, hogy ebben az esetben egy válasz van: lemondás, kifele a Házból, a közéletből, a tisztességes emberek sorából. És persze a büntetőeljárás.
Ahogyan le tudják osztani a trafikokat, a földeket, az adófizetők pénzét, úgy a tesztoszteron túltengésben szenvedő, két lábon járó brutalitásoknak is mondhatnák: „most akkor lemondasz, elmész a legtávolabbi erdőbe, meg ne szólalj, ha kamerát látsz, aztán ha szól „a” Lajos, akkor esetleg visszajöhetsz plakátolni, tudod, 2014-ben megpróbáljuk azt is elrabolni, amit még nem tudtunk. Pardon, választások lesznek.” És közben megkérik az illetőt, hogy ha nőt lát, akkor lehetőleg kösse le a kezét, vagy ha már előre tudja, hogy nem fog magával bírni, értesítse a rendőrséget.
De ne oldódjunk fel a dologban: ezek a nőverők éppannyira a jogra, a büntetőjogra, mint a Fideszre tartoznak. Büntetőjog és Fidesz… a mondat befejezését a fantáziájukra bízom.
