rebeka_ff.jpg

kép: Járdány Bence

Szabó Rebeka vagyok, a Párbeszéd Magyarországért (PM) alapító tagja, országgyűlési képviselő, agrárpolitikus, biológus

Friss topikok

Szétszakítani, ami összetartozik - a természetet is károsítja a sokmilliárdos kerítés

2015.06.25. 08:45 Szabó Rebeka

Sok szó esett már a szerb-magyar határra tervezett kerítésről, nemzetpolitikai, humanitárius és közpénz-pazarlási szempontból is. A természetvédelmi következményekről azonban kevesen beszélnek, bár a WWF szinte azonnal jelezte ennek fontosságát. A két kérdéskört nem a súlyuk, hanem a hasonló jellegük köti össze: az Orbán-kormány olyasmit kíván különválasztani a szögesdróttal, aminek az egybeforrasztása az elmúlt 25 év legfontosabb vívmánya volt a térségben.

A menekültekkel szembeni kegyetlenség, a gyűlöletkeltés kormányzati propagandája mellett más szempontból is rendkívül káros a tervezett kerítés. Az érintett határszakaszon utoljára a kommunista rendszer legsötétebb éveiben, 1953 és 56 között működött műszaki határzár. Éppen az 56-os forradalom vetett neki véget, ami önmagában is morálisan kikezdhetővé tesz mindenfajta kerítésépítési szándékot. Ennél is súlyosabb tény azonban, hogy a szóban forgó határ Trianon óta húzódik az adott helyen: jelenleg mintegy 250 ezer vajdasági magyart választ el az anyaországtól. Lehet azzal érvelni – hallottuk is a kormányzati hírmagyarázóktól –, hogy a vajdaságiak egyrészt eddig sem a zöldhatáron közlekedtek, és a határátkelőkön továbbra is legálisan, zavartalanul átjárhatnak, de ez csak részben igaz. Egyrészt közülük is sokan jártak át eddig a zöldhatáron (például a rokonokhoz, vagy földet művelni), másrészt a kerítésnek csak a határellenőrzés megszigorításával együtt van értelme: alaposabb hatósági vegzatúrára, hosszabb sorokra, kézzelfoghatóbb korlátozásokra számíthatnak az érintettek. És van itt még valami, amire a politikusaink láthatóan nem gondoltak: az a drótkerítés a szívbeli határokon is épül – nehéz elképzelni, hogy nem fogja zavarni a túloldalon élőket, ha ezentúl csak rácsokon át nézhetik azt az országot, amit már éppen megtanultak újra a magukénak érezni.

És akkor beszéljünk a természetről is, amit szintén bántóan oktalanul vág majd szét a 175 kilométer hosszú, 4 méter magas kerítés. Ökológiai szempontból az országhatár egy virtuális képződmény: a Duna, a Tisza, az erdő, a rét, a szarvas, a vaddisznó ugyanúgy nem vesz tudomást róla, mint a szél vagy a napsütés, és ez így van rendjén. A WWF mellett helyi civilek és nemzeti parki szakemberek is megszólaltak már: a hvg.hu cikkében is jelzik, a tervezett kerítés nemcsak egybefüggő élőhelyeket, összetartozó populációkat szakít szét (mint például a fokozottan védett földikutyáét), de a határokon átnyúló, közös természetvédelmi kezelést, a szerb természetvédő szakemberekkel való jó szakmai kapcsolatot is ellehetetleníti. Baja alatt a Duna-Dráva Nemzeti Park egyik védett ártéri erdeje a határ túloldalán is folytatódik, Kelebiánál a Déli-Homokhátság Natura 2000-es terület tükörképét a túloldalon Szabadkai homokvidéknek hívják, a Tisza és ártere, a térség legfontosabb ökológiai folyosója pedig mostanáig szintén akadálymentes összeköttetést biztosított az élővilág számára.

A Natura2000-es területek európai természetvédelmi hálózatot alkotnak, ezért az építés előtt hatástanulmányt kell készíteni, amelyet az Európai Bizottság is ellenőrizhet - vagyis a határzárból jó eséllyel környezeti jogi konfliktus is lehet. De a magyar környezetvédelemről szól törvénynek is ellentmond a „védett terület tájképi egységét megbontó vonalas létesítmény.” A Párbeszéd Magyarországért ezért amellett, hogy tiltakozik a humanitárius szempontok totális semmibevétele és a felháborítóan értelmetlen közpénzszórás miatt (ne felejtsük, hogy 22 milliárd forintba kerülne ez a borzalom), a zöld szempontokat hangsúlyozni szerető Áder János köztársasági elnökhöz fordul a Natura 2000es területek sérülése, a kerítés matt várható természetkárosítás miatt.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Facebook oldalunkhoz és kövesd későbbi bejegyzéseinket is:


Itt lehet kommentálni:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.