Aki az MTVA videotárában szörfözik, és a „trafik” kifejezésre keres rá, annak ez év januárjától összesen 24 találatot dob ki a gép, viszont ha a „trafikmutyira” keres rá, amely kifejezést az Együtt-PM sajtóközleményeiben is sokszor olvashattuk, akkor nullát. Nem csak Polt Péter ügyészségénél, hanem a közmédiában sincs tehát trafikügy. Mindezek mögött aligha szakmai szempontokat kell keresni, hanem a szokásos kormánypárti torzításon túl talán azt is, hogy a trafikügyek nem kerülték el a valaha szebb napokat megélt közszolgálati résznyilvánosság munkatársait sem.
Az Index információi szerint ugyanis az MTI Híradócentrum főszerkesztője, Németh Balázs felesége Nagykovácsiban két trafikot halászott ki a zavarosból. Szinte biztos vagyok benne, hogy a hölgy egy igazi, tradicionális dohánykereskedő dinasztia képviselője. De az legalábbis közismert, a férj – a pályáját sportriporterként kezdő Németh Balázs – jóváhagyása nélkül a fontosabb anyagok a köztévé híradójában nem kerülhetnek adásba.
„Nem összeférhetetlen a pozíciómmal az, hogy a családomnak trafikja van…” – mondja Németh. Ilyenkor indulnak el bennünk a jelzős szerkezetek. Cinizmus, pofátlanság, stb. Nem mutyi ez, hanem szembeköpés és egymás közötti ipari szintű leosztása mindannyiunk megélhetésének. Földünknek, trafikunknak, magánnyugdíj megtakarításunknak, takarékszövetkezeteknek. Következmények nélküliség hitébe vetett végzetes önhittség vezeti ezeket az embereket a lelkiismeretük helyett. Amelyet a kormányváltás fog visszahozni. Nem lennék nyugodt egyetlen hatalmával, pozíciójával, a köz bizalmával visszaélő politikus, szavazógép, haver, kiszolgáló és újraosztó helyében sem. 2014-ben ugyan nem a bosszúállás napjai jönnek majd, de az igazságszolgáltatásé igen. Alaposan megnézzük azért, ki és hogyan jutott trafikhoz, földhöz és olyan információkhoz, amelyekkel üldözőbe vesz ellenzékieket, másként gondolkodókat, családokat és fiatalokat.
És akkor lássuk így a végére egy önbevallást a miniszterelnöktől a pénteki rádióinterjújából: „a románoknak tulajdonképpen ez a hasonlata nem indokolatlan azzal a megszorítással talán, hogy nem egyszerre vesznek részt a tusnádfürdői táborban a magyar kormány tagjai, mert akkor ki marad itthon az üzletben?".
Így is van: nekik az ország egy piac, amelyet fel kell osztani, a darabokat egymásnak kell adni, üzletelni kell vele egymás között. Üzletemberek ők mind, akiknek mások élete inflálásra méltó, saját karrierjük forintosítható és felfele kerekíthető.
Ki marad itthon az üzletben, ki marad itthon a bizniszben? Kormányváltósan kérdezve: ki ússza meg közülük ezt az üzletelést, az üzletben ácsorgást, a maffiakormányzást 2014 tavasza után?
Nehéz kérdés…
