Lassan egy éve lesz annak, hogy aktivistákkal és képviselőtársaimmal együtt bementünk a Közgép udvarára, leültünk és összeláncoltuk magunkat, hogy felhívjuk arra a figyelmet, van egy „birodalmi cég”, amely foglyul ejti Magyarországot, amely mint egy polip szinte minden közbeszerzésnél, Fidesz-KDNP vezette önkormányzatnál felbukkan, kinyújtja karjait, rátelepszik, kifordít zsebeket, rabul ejti hazánkat.

Tettünket persze retorzió követte, a helyszínen rendőri intézkedés, egy fogdában töltött nap (négyen egy kis, levegőtlen, körülbelül 35 fokos szobában, fapriccsen és konzerven), később szabálysértési bírság (amit én 124 munkaórára beváltva a Természettudományi Múzeumban teremőrként dolgozom le). Bár a szabálysértést nem ismertük el, az nyilvánvaló volt, hogy a jó cél érdekében tett szabályszegésnek is következményei vannak, amelyeket vállalnunk kell. Az azonban egészen elképesztő, hogy a bosszúnak még nincs vége, néhány napja megérkezett a bírósági idézés, mely szerint rágalmazásban vagyunk vétkesek. Országgyűlési képviselőként mentelmi jogunk van, amelyet a mi elveink szerint a képviselők csak képviselői munkájukkal összefüggésben, politikai célból elkövetett tetteknél, véleménynyilvánítás esetében használhatnak (nem úgy, mint a most hétfőn tárgyalt ügyben Daher Pierre esetében). A Közgép-foglalás politikai cselekedet volt, mégis kérni fogjuk az Országgyűlést, függessze fel mentelmi jogunkat, hogy lefolyhasson ez a per. Ahogyan Jávor Benedek írta posztjában: „Egyrészt az akciót aktivistákkal közösen hajtottuk végre, akikre nem terjed ki a mentelmi jog védelme. (…) itt az ideje, hogy bíróságon derüljön ki: a közbeszerzéseket zsinórban nyerő, gyanúsan túlárazott vasútfelújítások sorát kivitelező, a gazdaság szinte valamennyi szegmensébe legalább is a nevével  (és profitrészesedésével) beférkőző Közgéppel kapcsolatban kimondható-e nyilvánosan a korrupció gyanúja. Vagy Magyarországon bírói tilalom alá esik annak az egyszerű ténynek a kimondása, hogy a király meztelen. Hogy a lózungok és a nemzetiszín szósz mögött a rendszer egyetlen valódi természete a trafikmutyizó, közgépező, lenyúlós nyomulás. Minden más csak díszlet ennek elfedésére.”

Hiszen nem magunkért csináltuk akkor az akciót, nem az volt a célunk, hogy begyűjtsük a baráti Facebook-lájkokat vagy megnyerjük az aznapi hírversenyt. Egy rendszerszintű korrupció betetőzésére kívántuk felhívni a figyelmet, mindarra a gyarmatosításra, amely a közszolgálatinak csúfolt televízió hírei közé nem kerül be. Ma már milliók tapasztalják azt, hogy az évtizedek óta nyomuló korrupciós úthenger, amely megfojtotta Magyarország kreatív és innovatív energiáinak egy jelentős részét, most a Közgéppel csúcssebességet ért el. 2010-zel a politikai korrupció egy új szakasza vette kezdetét. Míg korábban „a haveroknak is jusson” gyakorlata érvényesült, most már a „minden a haveroknak, és főleg Lajosnak” iskolája intézményesült. Mindent bekebelez a polip, ha adófizetők pénzét látja, rögtön lecsap.

Emlékszem az aznap reggeli izgalomra és az elszántságra, amit éreztünk, amikor elindultunk a város szélén álló birodalom telephelyére: senki nem tudott volna minket megállítani. Mindannyian aktivisták voltunk, azok hangja, akik a polip pénzéhsége közepette is levegőhöz akarnak jutni. Akik bíznak abban, hogy egy polipnak nem a magyar közéletben, pályázati rendszerben, hanem az óceánban van a helye. Oda pedig egy 2014-es ellenzéki győzelem tudja csak újra száműzni. Ezért állunk elébe az eljárásnak, mert tudjuk, hogy ebben az ügyben csak egy igazság van. Ez az igazság a mi oldalunkon áll, azon aktivisták oldalán, akik egzisztenciájukat kockáztatva ülték végig a napot, akik sok évvel ezelőtt soha nem gondolták volna azt, hogy a politikát cégudvarokon és rendőrautókban vívják. Fiatalokat vittek el rendőrök, szülők nézték este a híradókban, ahogy lányaikra, fiaikra csukódik a kocsik ajtaja.

A Fidesz-KDNP és beszerzéséhes kabalaállata soha nem látott elégedetlenségi hullámot váltottak ki. Nem csak mi mentünk be a Közgép udvarára, hanem diákok mentek ki utcára, szakszervezetisek, szociális munkások, fedél nélküliek, kisemmizett gazdálkodók tüntettek. Nekik üzenjük, ahogyan tetteikkel és bátorságukkal ők üzentek nekünk: nem félünk a Közgép-poliptól! Ki fogunk állni, végig fogjuk csinálni, meg fogjuk nyerni ezt az ügyet. Az a győzelem pedig a Nagy Győzelem egy fontos lépése lesz. Üzenet lesz kis- és nagyvárosokban, falvakban, szomorúságban élő, trafikmogul önkormányzati képviselők által befenyített egészségügyi dolgozóknak, tanároknak, fiatalnak és idősnek, becsapott és föld nélkül maradt gazdálkodóknak, hogy van remény. Egymásnak hoztuk el, és erősebb, mint azt a maffiakormányzók hinnék.

Kiszabadítjuk hazánkat a Közgép-polip karjai közül. Menni fog!