Jobban örülnék, ha a címben csak az orbáni flegmaságban megtestesülő arrogáns politikai stílus újabb megnyilvánulásáról lenne szó. Sajnos azonban a két új paksi blokk építéséről, és az oroszoktól felvett 3000 milliárd (!) forintos hitelről kell beszélnem.
A helyzet az, hogy a jelenlegi, Putyinnal kötött üzletet megindokoló kormányzati elkészítő munka érdemben nulla, de legalábbis nem látható, nem világosak az érvek; transzparencia nulla; felhatalmazás nulla. Bár 2009-ben nagykoalíciós (Fidesz-MSZP) szavazással fogadták el azt a határozatot, amelyre most Orbán hivatkozik, de az nem beruházásra, hanem csak előkészítésre vonatkozik. Az Energiaklub már akkor a jövő nemzedékek országgyűlési biztosához fordult, mert a határozattal több gond volt és kérdés merült fel vele kapcsolatban, mint az egy ilyen beruházás előkészítése kapcsán indokolt lett volna. A Levegő Munkacsoport szintén megfogalmazta kételyeit, és hogy mennyire nem voltak alaptalanok a félelmek, azt idővel az ombudsmani vizsgálat igazolta.
Azt sajnos megszokhattuk, hogy a magyar politikus a paksi bővítés kapcsán általában nem környezetvédelmi vagy energetikai szempontokat szokott mérlegelni, hanem megszokásból és „pénzben gondolkodik”. A zöldpolitikusok új nemzedéke (mint például a PM :)) és a civilek erre a több évtizednyi szemellenzősségre és egydimenziós gondolkodásra folyamatosan felhívják a figyelmet, küzdenek az atomenergiát övező közönnyel szemben. Merthogy sajnos, „Magyarországon az atomenergia témája nincs markánsan jelen sem a közbeszédben, sem a szakmai körök nyílt diskurzusában. A magyarországi diskurzusok nem követik azokat az irányokat, amelyek az atomenergia felhasználásáról a világ számos országában zajlanak. [...] Hiányzik a biztonság témának tágabb összefüggésekben zajló elemzése, amely, tekintettel az atomenergia témájában összetettségére, magában foglalná az atomenergia használatának és a paksi atomerőmű bővítésnek pénzügyi, politikai, energiapolitikai biztonsági és kockázati vonatkozásait." - állapította meg egy izgalmas elemzés.
Orbán sem mérlegeli ezeket a kockázatokat, már csak azért sem, mert azt reméli, hogy el tudja sunnyogni a lényeget, hogy ezt a beruházást is el tudja adni szépen bombaüzletnek álcázva a közvéleménynek. Holott ez az orosz hitelezőnek (jelzem, a jelenlegi államadósságunk kb 13 %-át készülünk éppen vidáman felvenni kölcsönbe…), az erőművet építő Roszatomnak, az erőmű építésében részt vevő cégeknek (na mibe fogadjunk, hogy a Közgép már dörzsöli a kezét…) lesz üzlet, a magyar állampolgároknak biztosan nem. Sőt, az árat a hazai áramfogyasztók fogják megfizetni. Hiába ismételgeti Lázár államtitkár úr, hogy az atomenergia előállítása olcsó – na persze, csak előbb fel kell hozzá építeni egy bődületesen drága erőművet… Ahogyan az IDEA elemzése is megállapítja: „A feltételezett beruházási összeg kamatterhe több száz milliárd forintra rúgna, amelynek kitermelése egészen biztosan nem menne a mostani árszinten, még a mostani dupláját váró prognózis is túlzottan alulbecsültnek tűnik (figyelembe véve az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. korábbi árbevétel-adatait). A Corvinus Egyetemen működő, Kaderják Péter volt energiahivatali elnök vezette Regionális Energetikai Kutatóközpont (REKK) 750 esetet figyelembe vevő modellszámítása szerint egy reális, 10 százalékos nyereségelvárás és kilowattóránként 27 forintos termelői áramár mellett a projekt 2080-ra 109 milliárd forint veszteséggel zárul, ennek elkerülése érdekében hosszú távon 32-33 forintos áramárra lenne szükség (ami a mostani szint több mint kétszerese).”
Vagyis Orbán éppen kiszolgáltatja Magyarországot az orosz érdekeknek, és igyekszik elrejteni, hogy kinek és milyen valós érdeke fűződik ehhez. Éppen ezért írtunk nyílt levelet hétfőn Orbán Viktornak, és szólaltunk meg tegnap is: az ismeretlen feltételekkel kötött egyezség érvénytelen, azt a következő kormánynak fel kell mondania! Az eddig elmaradt vizsgálatok eredményének ismeretében pedig szakmai, társadalmi és politikai vitát kell lefolytatni az atomerőmű-bővítés kérdéséről. A vita során pedig végre arról is beszélni kell, hogy egy új Paks blokkra fordítandó pénzösszegből milyen fejlesztéseket érhetnénk el a megújuló energiatermelés és az energiahatékonyság területén, hiszen ez az, amire biztonságosan, és valódi energiafüggetlenséget garantálva alapozni lehetne hazánk energia ellátását, ahogyan azt itt is leírtuk. Tényleg, gondoljunk már bele: Németország nem éppen az irracionális lila ködös álmokról ismert, mégis nekiláttak, hogy 2022-ig kivezessék az atomenergia használatát – mi meg pont most építünk orosz pénzből új blokkokat??
Szerencsére a magyar társadalom nagy része sem ért ezzel egyet: a Medián felmérése 2011 szeptemberében ugyanis arra jutott, hogy a magyarok közel kétharmada sem új atomerőmű építését, sem a paksi élettartamának meghosszabbítását nem támogatja.
De más kutatások is hasonló eredményeket hoztak, erről itt olvashatnak bővebben az érdeklődők.
Persze az olyan apróságok, mint a „társadalom” véleménye, a Fidesz kormányt nem nagyon szokta zavarni. Márpedig ezt most nem szabad hagyni: ámokfutás az, amit Orbánék művelnek, most éppen atommal támadnak ránk, a józan észre és a számokra. Éppen ezért kezdeményezünk parlamenti vitanapot és népszavazást: hadd szóljon már bele a lakosság, mire költik az ország GDP-jének tíz százalékát!
Ahogyan a nukleáris erőművek sem „atombiztosak”, úgy ez a projekt sem lehet az. Fel kell ébredni végre és le kell váltani ezt a kormányt, mielőtt Simicska mellett Putyin gyarmatosító törekvéseinek is kiszolgáltatják a hazánkat…
