Teljes döbbenettel olvastam tegnap a hírt a 444.hu internetes portálon, hogy Szilvásvárad képviselő testülete egyhangúlag elfogadott nyilatkozatban kéri, ne létesüljenek fogyatékkal élő emberek számára lakóotthonok a településen. A képviselőtestületi ülésről készült vágatlan videó felvételből és a TASZ leírásából kiderül, hogy Szilvásvárad vezetői ahelyett, hogy megkísérelték volna felelősen tájékoztatni a lakosságot, eloszlatták volna alaptalan félelmeiket, a lakosság nyomásának engedve, a helyzetet bosszantó nyűgként felfogva, a fogyatékos személyek letelepedését ellenző nyilatkozatot tettek közzé, és ezzel nyomást gyakoroltak a fogyatékosok kitagolását (vagyis nagylétszámú intézetből lakóotthonokba helyezésüket, egy ilyen folyamat eredményéről készült filmet láthatunk itt) uniós pályázati támogatásból végző intézmény vezetőjére. Tették mindezt olyan megnyilatkozások keretében, mely szerint a fogyatékos emberek „nem szép látvány” és „nem igazán egy hálás feladat állandóan ezzel foglalkozni, lenne fontosabb dolgunk is”. Egy képviselő részéről merült csak fel a gondolat, hogy „jobban kéne látni a lakosságnak, kikről van szó, ennyire mereven nem lehet elutasítani”, de a nyilatkozatot végül ő is megszavazta. Emellett persze hangsúlyozzák, hogy Szilvásvárad lakói általában szívesen látják a fogyatékosokat, hiszen „akadálymentesítették az egész települést”, „visszautasítják a vádakat, hogy ők nem látják szívesen a fogyatékos személyeket”, és sérelmezik, hogy a sajtó rossz hírüket keltette. Aha.  Mindebben örömmel működik közre Horváth László, a terület fideszes országgyűlési képviselője is, aki szintén közleményben kéri a pályázót, hogy Szilvásváradon „ne vásároljanak ingatlanokat fogyatékosok elhelyezéséhez”

Azt gondolom, jogos igény a lakosság részéről, hogy alaposabb tájékoztatást kérjenek, hogy megvitathassák a következményeket. De a képviselőknek, a közhivatalt betöltőknek nem az a feladata, hogy az ismeretlentől való irracionális félelmet tükröző lakossági megnyilatkozások alapján, alkotmányos alapjogokra fittyet hányva, a fogyatékos személyekre nézve ellenséges és megalázó nyilatkozatokat tegyenek közzé, hanem hogy küzdjenek az előítéletek ellen, hogy segítsék a beilleszkedés folyamatát. Amíg azonban az ország vezetése, a Fidesz-KDNP álszent kormánya sorra hozza a szegényellenes, kiszolgáltatottságot növelő, kirekesztő intézkedéseit, nem meglepő, hogy mind több helyi vezetés választja az egyszerűbbnek tűnő utat, az empátia helyett a félelem, a befogadás helyett a kirekesztés zsigeri reakciójának engedelmeskedve.

Mindenesetre  engem, mint Szilvásváradon és környékén eddig gyakran és szívesen kiránduló magánszemélyt pont az riaszt el egy település látogatásától, ha ott a közhivatalt viselők a fogyatékos személyeket emberi méltóságukban megsértik, ha ellenséges és kirekesztő magatartást tanúsítanak kiszolgáltatott emberekkel szemben akkor, amikor ők csak tartózkodási helyük szabad megválasztásának alkotmányos jogával próbálnak élni. Ezt e-mailben tudomására is hoztam az önkormányzatnak, illetve a Szilvásváradon turisztikai szálláshelyeket működtetőknek is. Mintegy kéttucat címre kiküldött levelemre eddig három helyi szállásadótól kaptam választ. Egyikük jelezte, hogy neki nincs kifogása a fogyatékosok kitagolása ellen, a másik kettő azonban a képviselők véleményével értett egyet. Egyikük azon aggódik, hogy 5 év elteltével a településnek kell majd fenntartani a lakóotthonokat, miközben a fogyatékosok látványa elriasztja a szállóvendégeket, emellett sérelmezi, hogy méltánytalanul bemocskolták a falu nevét. Másikuk röviden csak annyit ír, nyaraljak olyan helyen, ahol sok a fogyatékos, biztosan felemelő látvány lesz, és miért nem kérvényezem, hogy az én környezetembe telepítsenek fogyatékosokat.

Ezúton jelzem, jöjjenek nyugodtan.